Fény és árnyék nyugtalanító játéka kísér utadon a hideg éjszakában, miközben szapora léptekkel sietsz hazafelé a munkából az ipartelep egy sötét sikátorán keresztül.

Hirtelen a semmiből valaki rászorítja a kezét a szádra. Sikoltani próbálsz, de sikoltásod gyenge nyöszörgésbe fullad a szádra szorított rongydarabtól. Miközben kétségbeesetten próbálsz kiszabadulni támadód szorításából egy éles ütést érzel a tarkódon, majd elsötétül minden…

Kis idő múlva, amikor magadhoz térsz és kábán körbenézel, rádöbbensz, hogy egy kocsi hátsó ülésén fekszel megkötözve. Hallod, ahogy a sofőr magában beszélve, dühösen motyog valamit, majd a hang egyre inkább elhalkul és te elájulsz újra.

Amikor rémülten ismét magadhoz térsz, egy pillanatig még bízol benne, hogy ez csak egy rossz álom, de hamar rá kell döbbenned, hogy nem az. 

Valaki elrabolt és most egy sötét helyiség kemény kőpadlóján fekszel, ahol orrfacsaró bűz terjeng.

„Úristen, hol vagyok?” Ahogy a szemed hozzászokik a sötéthez, észreveszel egy fura alakú szemeteszsákot. Amikor odakúszol hozzá és kinyitod, legnagyobb rémületedre egy kar esik ki belőle. „A fenébe! Ki kell jutnom innen!” Amikor úrrá leszel a sokkon egy ketyegő hangra leszel figyelmes. Feltápászkodsz és lassan tapogatózva elindulsz a hang irányába. Elérsz egy lépcsőhöz. Elindulsz felfelé rajta, de menet közben egy konyhai stopperórába botlasz. Felveszed és látod, hogy a következő van ráírva: „Élvezd ki az utolsó perceidet!” Eszerint 15 perced van arra, hogy kiszabadulj, mielőtt az emberrabló végezne veled!