Valóra váltak az álmaid, hiszen kutatóként a Föld talán legkevésbé ismert területeinek, a mélytengeri barlangoknak a feltárásán dolgozhatsz. Szereted ezt a munkát, mert kis tengeralattjárótokkal olyan, szinte érintetlen területekre juthattok el, ahol eddig ember talán még sosem járt. Csapatod tagjaira szinte második családodként tekintesz. A munka nem könnyű, jó erőnlétre, alkalmazkodókészségre és találékonyságra van szükséged, hiszen nem csak tengerbiológusként kell helytállnod, ti feleltek a tengeralattjáró működtetéséért is. Bár eddig minden simán ment, azért azzal az elejétől tisztában vagy, hogy nem veszélytelen feladat amire vállalkoztatok, hiszen mégiscsak több száz láb mélyen a víz felszíne alatt vagytok. 

Ma van az expedíciótok utolsó napja, de mielőtt hazafelé vennétek az irányt, előtte még mindenképpen le akarjátok filmezni a part közeli zátony élővilágát. Noha ez egy vissza nem térő alkalom, nem veszélytelen vállalkozás a part közelsége miatt. Miközben a kamerák felállításával vagytok elfoglalva hirtelen egy nagy csattanást hallotok. Az egész hajótest megrázkódik, majd ijesztően éles csikorgás közepette egy hatalmas rántással hirtelen megáll. A világítás, a számítógépek és minden műszer egymás után leáll, majd vészjóslóan síri csend lesz… Úristen, mi történt? Miközben csapatod tagjait egymás után felsegíted, észreveszed, hogy a vészvilágítás az akkumulátorokat töltő generátor meghibásodását jelzi. Nagy a baj! A tengeralattjáró megsérült, akár léket is kaphatott és a fő akkumulátorban csak annyi energia van, ami a létfenntartó rendszerek egy órányi működtetésére elegendő! 

Mivel nincs elég energia, ezért ha meg akartok menekülni, akkor mindent manuálisan kell megoldanotok, a navigálástól kezdve a helymeghatározáson és a motor újra indításán keresztül egészen a felszínre emelkedésig! Szerencsére megtalálod a vészhelyzeti protokollt, ami útmutatást ad ilyen helyzetekre. De az életetek még így is egy hajszálon függ…