Hihetetlen, hogy pont most kellett elájulnia! Legszívesebben belefojtanád egy kanál vízbe a laboros kollégádat, de tisztában vagy vele, hogy fölöslegesen piszkolnád be a kezed… A folyadék, ami a törött lombikból a padlóra ömlött, hamarosan úgyis mindenkit megöl! Nincs idő vádaskodásra vagy egymásra mutogatásra, muszáj együttműködnöd a többi laboránssal, ha túl akarjátok élni ezt!

Felsman professzornak dolgozol már egy ideje, aki bár egyáltalán nem egy kedves ember és egy szemernyi jóindulat sincs benne, de a maga területén a legjobbnak számít.

A professzor mindig utolsónak távozott a laborból és gondosan ügyelt arra, hogy minden veszélyes anyagot jól elzárjon. Ez az ő esetében több volt, mint egyszerű óvatosság, mivel Felsman professzor afféle összeesküvés-elmélet hívő volt. Folyamatosan a háta mögé tekingetett, attól tartva, hogy valaki meg akarja szerezni a találmányait. Igazán csak a fiában és a lányában bízott.

Bizalmatlansága és összeesküvés-elméletei miatt, különösen furcsa, hogy ezen a délutánon őrizetlenül hagyta azt a zöld lombikot és nem zárta el a szokásos, kissé paranoiás módján. Sietve távozott, még a kalapját és a kabátját is a fogason hagyta, pedig kalap nélkül soha, sehova nem ment. Csak odakiáltott nektek, hogy „Tegyék be a lombikot a szekrénybe, de vigyázzanak, hogy semmilyen körülmények között el ne ejtsék azt!” Senki nem tudta, hogy min dolgozik éppen a professzor, de az biztos, hogy valami nagyon komoly dolog lehetett.

Csak annyit árult el, hogy jó kezekben rendkívül hasznos lehet, ám ha rossz kezekbe kerül, akkor romlásba dönti az egész világot!

Kollégádnál biztos, hogy rossz kezekben volt az anyag, hiszen háromlépésnyire a szekrénytől megtréfálták az idegei… Amint megtörtént, egyből tudtad, hogy nagy a baj! Kollégád szemei fennakadtak, majd összeesett. Olyan volt az egész, mint egy lassított felvétel: a lombik a földre zuhant, az üvegszilánkok beborították az egész labort és mindenki tüdeje szinte azonnal megtelt a lombikból kiáramló anyaggal.

Rögtön felhívtad a professzort, akinek hallhatóan megvoltak a maga gondjai. A levegőt kapkodva futott, ráadásul a vonal is szakadozott, ezért csak néhány szót tudtál kivenni abból, amit mondott:

idióták… egy órán belül mind halottak lesznek… ellenszer… páncélszekrény…

majd a vonal megszakadt. Még megpróbáltad visszahívni, de már csak az üzenetrögzítő felelt. Tudod, hogy nincs vesztegetni való időtök, azonnal cselekednetek kell, mert más segítségére nem számíthattok, csak magatokra hagyatkozhattok!

Azonnal a páncélszekrényhez rohansz, de az zárva van! Megpróbálod kinyitni a professzor íróasztalának fiókjait, de azok is zárva vannak… egy kivételével!

Amit ebben a fiókban találsz, életmentő lehet! Ez az egyetlen reményetek!